Tanulásmódszertan a javából: tippek a hatékony tanuláshoz

/ Kérdezz!Felelek

Mindannyian különféleképpen állunk neki a hatalmas iskolai tananyag elsajátításának. Van aki szereti felmondani magának az anyagot, van akinek a jegyzetelés segít. De vajon tényleg érdemes ennyire szétválasztani azt, ki milyen technikával tanul? Valóban beszélhetünk tanulási típusokról vagy az egész csak egy felfújt dolog? Mi a legfontosabb, amit meg kell értenünk és el kell hagynunk ahhoz, hogy hatékonyan és eredményesen tudjunk tanulni? A #konnektworkshop előadóját, Mórocz Kata trénert kérdeztük arról, hogyan érdemes nekiállni a tanulásnak, milyen módszereket kövessünk a biztos sikerhez.


Mivel foglalkozol a munkád során? Hogyan kerültél erre a pályára?

Jelenleg az Impact trénere vagyok, ezenkívül pedig soft-skill trénerként dolgozom más projekteken, főleg külföldi tréningeseményeken. S hogy az egész történet hol kezdődött: 2015 nyarán egy intenzív, nemzetközi vezetőképző tábor résztvevője voltam, ahol 180 fokot fordult velem a világ. Itt tapasztaltam meg először, hogy a tréningekből mennyit lehet tanulni, mennyire megváltoztatják a gondolkodásmódunkat. Úgy éreztem, hogy 10 nap alatt többet tanultam magamról, a világról, az erősségeimről, a másokkal való interakciómról, mint 3 év egyetem alatt. Erről az eseményről úgy jöttem haza, hogy tudtam: azt szeretném csinálni, amit a trénereim, mert amit velem tettek, az csodálatos élmény volt. Fél év múlva már Litvániában voltam egy nemzetközi trénerképzőn, egy év múlva pedig visszatértem a vezetőképzőre junior trénerként, 2017-ben pedig már szenior trénerként. Az évek során minden lehetőséget kihasználtam a gyakorlásra, s az önfejlesztés és mások fejlesztése lett a szenvedélyem. Szeptember óta pedig teljes állásban is a tréningekkel foglalkozom, s ezen a területen is képzelem el a jövőm.

A Leadership Summer Schoolon Mórocz Kata
Kata a Leadership Summer Schoolon.

Mikor és hogyan kezdtél el foglalkozni a tanulásmódszertannal? Miért vált fontossá számodra ez a témakör?

Jogi egyetemre járok, így rá voltam kényszerítve arra, hogy rövid idő alatt óriási mennyiségű, sokszor eléggé bonyolult anyagot sajátítsak el. Ez harmadév környékén kezdett érdekesebbé válni, amikor rájöttem, hogy nem feltétlenül szeretnék klasszikus jogász lenni. Mindazt a joganyagot, bonyolult elméletet, rengetek oldalt úgy elsajátítani, hogy közben hiányzik az erős motiváció is, igazi kihívás volt. Ekkor jöttem rá, hogy a tanulás igazából nemcsak az anyag elsajátítására való, hanem a folyamat alatt én is rengeteget fejlődök. Az anyag elsajátítása helyett magamra fókuszáltam, s állandóan tanulási módszerekkel, produktivitási technikákkal kísérletezgettem, míg végül megtaláltam, hogy én hogyan tanulok a leghatékonyabban. Ráadásul olyan készségekre tettem szert, amelyek most a mindennapjaimban is segítenek: tudok priorizálni, be tudom osztani az időmet, nem okoz gondot a fókuszálás. A technikák segítségével a munkámban is sokkal hatékonyabb vagyok.

Mi az általános tapasztalatod a középiskolások körében, mennyire hatékonyan és eredményesen tanulnak?

Általánosan igaz az oktatási rendszerre, hogy arról nem tanulunk sokat, hogy hogyan kell hatékonyan tanulni. Így sokszor az egyetlen tanulási módszer, amivel középiskolásként próbálkozunk, hogy leülünk a könyvvel és azt addig olvassuk vagy memorizáljuk, amíg meg nem ragadnak az információk. Én például nagyon hálás vagyok azért, hogy a történelemtanárom már középiskolában megtanított jegyzetelni. Ez óriási előny volt az egyetemen, ahol nem értettem, hogy a többiek miért vesznek el mindig az előadásokon, miközben nekem az előadással párhuzamosan kikerült a kezem alól egy olyan strukturált, pontokba szedett, tömör jegyzet, ami óriási segítség volt az ismétlés során. És a jegyzetelés csak egy a sok technika közül.

A tanulásra sokan úgy tekintenek, mint egy adottságra: „én így tanulok, ilyen típus vagyok”, s nem gondolják, hogy ez egy olyan terület, ahol nap mint nap jobbá válhatnak.

Szerintem ez a legfontosabb, a szemléletmód: ha úgy döntesz, hogy szeretnél jobb tanulóvá válni, az egy folyamat, aminek nem feltétlenül lesz 100%-ban hatékony az eredménye. Rengeteget kell kísérletezgetni, meg kell ismerni magunkat, a szokásainkat és hinni kell abban, hogy minden egyes nap, amikor tudatosan gyakorlunk, jobbak leszünk.

Alapvetően milyen tanulási típusokba sorolhatóak be az emberek?

Szerintem a tanulási módszer teljesen személyfüggő, ezért nem is érdemes szigorúan dobozokba, kategóriákba osztani az embereket. A tantárgytól is függ, hogy az elsajátításához melyik megközelítés a leghatékonyabb, kellenek-e vizuális anyagok, például ábrák és képek. Mindenkinek van egy alapvető preferenciája: inkább olvasás útján, inkább hallás után, inkább vizuálisan vagy éppen írás, rajzolás útján tanul. A kutatások szerint azonban a leghatékonyabb, ha a „kettős kódolás” módszerét alkalmazzuk, tehát egy információt kétféle módon próbálunk rögzíteni. Tehát kombinálni kell a vizuális vagy a hallás utáni módszereket, vagy az elolvasott anyag mellé ábrát kell készítenünk. Ez a módszer segíthet abban, hogy adott esetben az agyunk kétféle könyvtárból is elő tudja húzni az információt.

Milyen tippeket, módszereket tanácsolsz azoknak, akik vizuális típusúak, és azoknak, akik inkább hallás után tanulnak?

Mindenkinek azt javaslom, hogy kezdjen el kísérletezgetni. Az interneten rengeteg cikk található tanulási módszerekről.

Üljenek le egy jegyzetfüzettel, írjanak le 10-12 olyan módszert, ami szerintük használható, s minden nap próbáljanak ki egyet.

Esténként pedig térjenek vissza a jegyzetfüzethez, és reflektáljanak arra, hogy mi ment és mi volt a nehézség, hogyan működött nálunk az adott módszer. Szintén egy általánosabb javaslat, hogy gondolkozzanak kreatívan, hogy a preferenciáikhoz milyen módszerek illeszkedhetnek még. Én akkor tanulok a leghatékonyabban, ha leírok valamit. Egy idő után azonban kivitelezhetetlenné vált, hogy minden egyes tételt írásban kidolgozzak, rengeteg időt és energiát vett el, de mivel úgy gondoltam, hogy ez az én tanulási módszerem, így ragaszkodtam hozzá. Egészen addig, amíg az egyik vizsgaidőszakban ínhüvelygyulladásom lett a rengeteg írástól és kihúzófilcezéstől. Ekkor rá voltam arra kényszerítve, hogy más módszerek után keressek. Rájöttem, hogy csak azért, mert le kell írom valamit, az még nem jelenti azt, hogy minden egyes tételt az elejétől a végéig ki kell dolgoznom. Ekkor kezdtem rövid széljegyzeteket készíteni, post-iteket ragasztottam a könyvbe és oda felírtam a legfontosabb definíciókat, kulcsszavakból gondolati térképet készítettem. És ami még fontosabb, hogy csak akkor írtam, amikor nehezen értettem meg valamit, és muszáj volt valamilyen aktív módon feldolgoznom az anyagot. Rájöttem, hogy csak azért, mert írás módján tanulok, még nem kell minden egyes tételt leírnom. Így azt javaslom, hogy senki se ragaszkodjon vaskalaposan a saját módszeréhez. Ha úgy tanulsz, hogy elmondod hangosan a tételt, akkor tedd fel magadnak a kérdést, hogy tényleg mindent el kell mondanod hangosan, vagy csak a bonyolultabb részeket érdemes átvenni.

Mik a legnagyobb tanulási hibák, amelyek hátráltatják a fiatalokat az eredményes tanulásban?

Rendszeresen tartok tanulástechnika tréninget joghallgatóknak, ahol mindig ugyanoda lyukadunk ki: a telefon az egyik legnagyobb ellenségük. Ezt korábban én is észrevettem magamon, volt egy olyan időszak, amikor arra gondoltam, hogy én bizony kérem vissza az okostelefon előtti agyamat. Sokkal nehezebb úgy fókuszálni, hogy tudod, hogy kéznyújtásnyira van tőled egy olyan eszköz, amin másodpercek alatt sokkal érdekesebb dolgokat találhatsz, mint ami az előtted heverő könyvben van. A legnagyobb kihívás szerintem a figyelem fenntartása és a fókuszálás, mert ezek nélkül nem lehet olyan mélyen belemerülni az anyagba, hogy akár bonyolultabb összefüggéseket is megértsünk. A tanulás szerintem nem pusztán tanulási technikákról szól, ugyanolyan fontos, hogy hogyan osztjátok be az időtöket, hogy mennyire tudtok fókuszálni és adott esetben kezelni a közelgő vizsgák okozta stresszt.

Mórocz Kata tréningen
Kata 2017-ben már trénerként vett részt a Leadership Summer Schoolon.

Milyen módszerek vannak, amelyek segíthetik a szárazabb tananyag megtanulását?

Érdemes kidolgozni valamilyen kreatívabb módszert arra, hogy az évszámokat, neveket, képleteket megtanuljuk. A jogszabályok például hemzsegnek a határidőktől, így én minden határidőt egy külön lapra kigyűjtöttem, csoportosítottam őket, s megpróbáltam megmagyarázni, hogy vajon miért pont 15 nap lehet itt a szabályban. A neveknél érdemes valamilyen hasonló szóra, hasonló névre asszociálni, akár humorosabb módon is. A tanulókártyák is segíthetnek: a nehezebb képleteket a kártya egyik oldalára írva állandóan ellenőrizheted, hogy sikerült-e megjegyezni a képletet. Amikor nyelveket tanultam, nálam az egész lakás ki volt dekorálva post-itekre írt szavakkal. Pusztán azért, mert naponta 5-ször rápillantottam egy papírra a konyhába menet, sokkal hamarabb meg tudtam jegyezni a szavakat.

Mikor érdemes csoportban tanulni?

Egy barátnőmmel nagyon különböző módon tanultunk. A legtöbb vizsgára együtt mentünk, s valahogy mindig ugyanúgy nézett ki a forgatókönyv: ő rágta a fülemet, hogy beszéljük át a tételeket, én meg görcsösen görnyedtem a könyv fölé, hogy csak hadd ismételjem még át szépen csendben ezt az utolsó pár tételt. Én introvertált típus vagyok, így sokkal jobban tanulok egyedül. Ha tudod magadról, hogy szükséged van arra, hogy átbeszélj dolgokat, kérdezz, és sokkal jobban megjegyzel valamit, amiről beszélgettél a barátaiddal, akkor valóban érdemes lehet páran összeülni. Csak vigyázzatok, hogy mindenkinek a csapatból segítség legyen a közös tanulás, s itt is megtartsátok a fókuszáltságot: nagyon könnyű elpoénkodni a tanulásra szánt időt.

Sokszor esünk abba a hibába, hogy utolsó pillanatra hagyjuk a tanulást, és csak 1-2 nappal a dolgozat előtt állunk neki. Mi a legjobb taktika ilyenkor? Hogyan tudunk a legjobban tanulni rövid időn belül?

Itt egy lépéssel visszalépnék, s mindenkinek azt javasolnám, hogy ezt a pánikszörnyes helyzetet próbáljátok elkerülni. A kutatások is azt bizonyítják, hogy sokkal hatékonyabban tanul az ember, ha időben el van osztva a tananyag, mint ha minden információt egyszerre tömünk a fejünkbe. Ennek oka az is, hogy nap mint nap újra fel kell idéznünk, hogy mit tanultunk korábban, ami az információ visszahívására sarkall bennünket – s minél többször kell visszahívnunk egy információt, annál valószínűbb, hogy hosszú távon is emlékezni fogunk rá. „Ismétlés a tudás anyja” – tartja a mondás, amit biztosan mindenki ezerszer hallott már, de tényleg van benne igazság. Ha összezsúfoljuk a tanulást, azzal kizárjuk az ismétlés lehetőségét.

Érettségi előtt pedig mindenképp érdemes készíteni egy tanulási tervet: írjuk fel a napokat, s hogy aznap hány tételt fogunk átnézni, ehhez pedig tartsuk is magunkat.

Sokkal nyugodtabban tud valaki teljesíteni a vizsgán, ha tudja, hogy az utolsó héten ő már csak ismételt, s magabiztos a tudásával kapcsolatban. Ha mégis utolsó pillanatra maradt a tanulás, akkor még hatványozottabban igaz, hogy hatékony technikákkal kell dolgoznunk, és nem szabad a részleteknél leragadni. Itt azt javaslom, hogy az anyag nagyobb összefüggéseit, a főbb információkat próbáljuk megjegyezni, nézzük át az ábrákat és inkább a megértésre fókuszáljunk. Ha az alap összefüggéseket érted, akkor még az is lehet, hogy a végén „józan paraszti ész” alapon bonyolultabb kérdésekre is választ tudsz majd adni.

Mi a tökéletes tanulási környezet?

Ez szintén egyénfüggő, itt is ki kell tapasztalni, hogy kinél mi működik. A zenehallgatással kapcsolatos kutatások is megosztóak, de egyes esetekben lehetséges, hogy javítja a zenehallgatás a teljesítményt.  Elképzelhető, hogy valaki úgy oldja meg a leghatékonyabban a matekpéldákat, hogy közben hangosan szól a zene. Olyan számokat azért ne hallgassunk, amiben van szöveg, mert az könnyen elvonhatja a figyelmet. Nekem teljes csendre volt szükségem, s csak ülve tudok tanulni, pedig próbálkoztam fekve is nem egyszer. Az, hogy reggelente leültem a tanulós asztalomhoz, azt is jelentette, hogy most beléptem a „zónába”, innentől fogva csak a fókuszálásé a terep. Ezt javasolnám nektek is: legyen egy tanuló helyetek, vagy adott esetben több, amit váltogattok, ahol viszont csak tanulás történik. Itt csak könyvek, jegyzetek, papír és tollak legyenek, ez segít majd abban, hogy halogatás nélkül nekikezdjetek az anyag elsajátításának.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük