Nem érzed jól magad a jelenlegi munkahelyeden? Nem szereted amit csinálsz? Pályaváltáson gondolkodsz? Esetleg már eldöntötted, hogy pályát módosítasz, de még nem tudod, hogy milyen irányba indulj?
Bálind Martinát, a Konnekt Pályaváltó program egyik korábbi trénerét, a Konnekt Egyesület HR csapatának tagját kérdeztük arról, hogy mi a teendő pályaváltás előtt. Tina hasznos tippeket is ad, amik a segítségedre lehetnek már a tervezésnél is.
A tapasztalatok szerint melyek a leggyakoribb okok, ami miatt az emberek fontolóra veszik, hogy pályát módosítsanak?
Nagyon nagyok a generációs különbségek, teljesen mást mondana egy baby boomer vagy X, Y generációs. Itt érdemes megnézni, hogy mi motiválja az embereket a munkahelyekkel kapcsolatban. Például az Y generációnál sokkal fontosabb a közösség, a szabadság, a függetlenség, az önállóság, a rugalmas munkavégzés, míg mondjuk egy baby boomernél a biztonság fontosabb. Ők eltöltenek 15-20 évet egy munkahelyen, az Y-osok már sokkal gyorsabban és könnyebben váltanak. A fiataloknál sokat számít, hogy milyenek a munkatársak, a közösség, a munkahelyi légkör, milyen a vezetővel való kapcsolat. Az utóbbi például az X, Y generációnál a leggyakoribb váltási okok közé tartozik.
Ha egy baby boomer, aki 15-20 évet eltölt egy munkahelyen pályát módosít, ő teljesen máshogy gondol az egész munkára, munkahelyre. Más a szerepe az ő értékrendjében, míg mondjuk egy X vagy Y generációs sokkal inkább a kiteljesedést keresi benne. Ha nincs meg ez a IKIGAI élmény, akkor sokkal könnyebben váltanak.
Nem tudod mi az az IKIGAI?
Az Ikigai tulajdonképpen maga az ok, amiért felkelünk reggelente, életünk esszenciáját adja. Ugye milyen szépen hangzik?
Tudtad, hogy a japánoknál a legmagasabb a várható élettartam, ami a nőknél 87 év a férfiaknál pedig 81 évet jelen
Az Ikigai nem más, mint egy mozaikszó, ami az “ikuru” és a “kai” szóból tevődik össze. Az előbbi japánul életet jelent, utóbbi pedig valamilyen vágynak a tevékeny megjelenését, beteljesülését.
Az ikigai maga azonban nem feltétlen a boldogságról szól, hanem arról, hogy megtaláljuk azt a célt, tevékenységet, amit szenvedéllyel tudunk csinálni. Ha állandóan a boldogságunkat kutatjuk, az pont az ellenkezőjét váltja ki belőlünk: frusztráltakká válunk.
A Pályaváltó programunk egyik fontos alappillére az önismeret. Ehhez pedig az Ikigai modell megismerése és alkalmazása egy tökéletes eszköz.
Létezik-e bármilyen statisztika arra vonatkozólag, hogy a COVID kitörése óta milyen mértékben nőtt meg a pályaelhagyók száma?
Igen! Ha az ember utánanéz ennek, akkor rátalálhat az ún. great resignation hullám fogalomra, ami egyértelműen a COVID-hoz köthető. Egy nagy felmondási hullám tapasztalható.
Az emberek sokkal inkább újraértékelik, hogy hogyan állnak a munka világához. Kezdjük azzal, hogy a COVID nagyon sok munkahelyet átalakított. Bizonyos embereknek például nagyon fontos a munka és a magánélet egyensúlya. Sokan nem preferálják a home office-t, és ha egy olyan munkakörben voltak, ahol ezt kötelezővé tették, akkor ez is lehet ok arra, hogy váltsanak.
De ha túlságosan átalakult a munkakörük a COVID hatására, akkor megint csak újragondolják azt, hogy ezt szeretnék-e csinálni életük végéig, vagy az elkövetkezendő években. Ez a hullám abszolút a COVID-nak köszönhető, és azóta már van egy újabb ilyen jelenség is, a quite quitting, ami halk kilépést jelent. Ez egy másik olyan trend, ami a COVID-nak köszönhető, vagy annak az utóhatása. Az emberek kevesebb energiát tesznek a munkahelybe egyrészt azért, mert kifáradtak, elfáradtak mentálisan, másrészt a háborús időszak és annak a gazdasági hatásai miatt szintén átértékelődik az egyensúly a munka és magánélet között.
Ez azt eredményezi, hogy az adott munkahelyen lévő motiváció is csökken. Ők nem feltétlenül váltanak pályát, hanem egyszerűen csak kevesebb energiát tesznek bele, nem hajtják már túl magukat úgy, mint előtte.
Reális elképzelésnek tartod, hogy pl. egy 35 éves jogász, aki utál bejárni a munkahelyére, egy reggel felébred és azt mondja, hogy „Fél év múlva rendezvényszervező leszek.”?
Igen, abszolút!
Itt megint azt kell megnézni, hogyha valaki 35 éves és jogász (akkor ugye ő az X, Y generáció határán van), mik az ő alapvető motivációi az életben.
35 évesen ide már bejöhet az életközépi válság témaköre, tehát ennél a korosztálynál/generációnál pont egy tipikusan lehetséges forgatókönyv az, hogy valaki egyik napról a másikra újraértékeli az életét. Ilyen szempontból ez az éles pályaváltás picit nehezebben elképzelhető, mert ekkora lépést szerintem az emberek nehezebben hoznak meg. Főleg az elmúlt időszak bizonytalanságában nem is biztos, hogy az önértékelésük vagy a saját magukba vetett hitük elég erős ahhoz, hogy mondjuk elhiggyék magukról, hogy képesek egy ekkora váltást meglépni. Ezt tapasztaljuk mi is a Pályaváltó programban.
Abszolút elképzelhető egy ilyen éles váltásnál is, hogy valaki, aki az egyik területen, jelen példa alapján jogászként sikeres volt, akár rendezvényszervezőként is vannak olyan skilljei amiket az előző pályájáról tud jól hasznosítani. Ezek az ún. general transferable skillek.
Itt lehet, hogy a döntés egyébként megszületik egyik napról a másikra, de maga a lépés, az valószínűleg egy hosszabb folyamat lesz, akár egy fél év is. Ebben a lépésben szükség lehet akár sok esetben külső segítségre is pl. egy coachra.
A fél év egyébként egy reális időtáv, amíg elég önbizalmat szerez valaki. De fontos végiggondolni és racionálisan is alátámasztani, hogy milyen készségei és képességei vannak az illetőnek, hogy milyen reális fizetési igénnyel indulhat neki egy ilyen éles pályaváltásnak.
Ezekben is segítséget adunk a Pályaváltó program során.
Térjünk rá a már említett skillekre. Vannak a hard skillek és a soft skillek, de mit jelentenek ezek pontosan? Melyik mennyire szükséges a munkaerőpiacon?
Hard skillek alatt értjük azokat a készségeket, kompetenciákat, amik egy adott munkakör vagy terület betöltéséhez szükségesek. Pl. az informatikusoknál a különböző programozási nyelvek ismerete.
Soft skillek: azok a készségek, amik a munka világában minden területen szükségesek. Ilyenek pl. az együttműködés, kommunikáció, csapatmunka vagy akár a prezentációs készségek.
Vagyis a hard skillek szakmaspecifikusnak mondhatók, a soft skillek pedig általánosabbak.
Az arányok munkakörök függvényében változhatnak, hiszen van olyan terület, ahol a munka több egyéni elmélyülést igényel, ilyenkor van nagyobb szükség a hard skillekre, de ha inkább több együttműködést igényel egy csapattal, más emberekkel, akkor pedig a soft skillek kerülnek előtérbe.
Hogyan ismerhetjük fel, hogy milyen készségeink vannak?
Itt akár egészen a gyerekkorig vissza lehet nyúlni, hogy már akkor ösztönösen miben vagyunk jobbak. Ekkor már látszik, hogy mik iránt érdeklődünk, hogy mihez van tehetségünk. Ha egy gyerek pl. szeret rajzolni, akkor neki valószínűleg jobbak a vizuális képességei, amik akár a felnőtt korig is megmaradhatnak.
Tapasztalatot tudunk még gyűjteni ehhez úgy is, hogy megfigyeljük magunkat különböző élethelyzetekben. Mikor és miben van sikerélményünk? Mi az, ami viszonylag kis erőfeszítéssel könnyen megy.
A Tehetségprogram kapcsán is sokszor megkapjuk azt a kérdést, hogy „de mi is a tehetség?” erre a válaszunk, hogy ez két részből áll. Van egy veleszületett rész és vannak a fejleszthető, tanulható dolgok.
Mondok egy szélsőséges példát: Ha valaki meg akar tanulni egy új nyelvet, az lehet, hogy szorgalommal 2 hónap alatt sikerül, míg másnak lehet, hogy ugyanannyi szorgalommal ugyanez 2 évbe telik. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy annak, akinek 2 hónap alatt sikerült, annak jó a nyelvérzéke.
A készségeinket leginkább gyakorlattal tudjuk elsajátítani. Vannak persze lexikális tudás megszerzésére nagyon jó tanfolyamok, de a legtöbbet/legjobban mégiscsak a gyakorlattal tudjuk. Így tudjuk pl. egy önéletrajzban is feltüntetni, hogy a tapasztalataink alapján mihez értünk.
Vannak olyan aduász skillek, amelyek bármely munkakörben használhatók?
A soft skillek szinte mind ilyen jolly jokerek.
Főként a kommunikáció ilyen. Ezt a legtöbb ember a fejlesztendő területei közé tudja sorolni, hiszen ezt az életünk bármelyik területén tudjuk használni. A mindennapi egymás közötti kommunikáció miatt is nagyon fontos, de akár amiatt is, hogy egymás között minél pontosabban tudjuk a feladatokat delegálni, vagy hogy jól tudjunk együttműködni pl. egy csapaton belül is.
Amit még talán ilyen jolly jokernek nevezhetünk, ha valaki jól tud csapatban dolgozni, de akár az önállóság és a pro aktivitás is egyre inkább előtérbe kerül.
Az interneten sok ilyen lista található már, hogy milyen készségek a legfontosabbak a munkaerő piacon. Ilyen pl. a kreativitás, ami szintén bármilyen munkakörben jól jöhet, ha az embernek vannak önálló ötletei és tud a dobozon kívül is gondolkodni és nem csak a már megszokott/bejáratott módon közelít meg egy-egy feladatot.
Hogy sajátíthatók el és fejleszthetők ezek a soft skillek?
Ezekre is vannak tréningek, gyakorlatok. Ezek talán méginkább gyakorlati módon elsajátítható skillek. Amíg a hard skillek nagy része elméleti úton megtanulhatók (pl. egy programozási nyelv elsajátítása), a soft skillek esetében pedig szinte teljes mértékben gyakorlaton keresztül fejleszthetők. Jó ha az ember olyan helyzetekbe kerül, vagy kifejezetten ezeket a helyzeteket keresi, ahol ezeknek a gyakorlására lehetőség nyílik. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy visszajelzéseket kapunk arról, ahogy ezekben a helyzetekben működünk. A visszajelzéseket pedig nagyon fontos, hogy beépítsük, hiszen így tudunk fejlődni ezeken a területeken.
Hogyan tudjuk kihasználni leginkább az erősségeinket? Mit tudunk tenni, ha valahol hiányt tapasztalunk?
Az alapvető baj az, hogy sokszor nem tudjuk, hogy mik az erősségeink, mikben vagyunk jók.
Ahhoz, hogy ki tudjuk őket használni, először is tisztában kell lennünk ezekkel. Ehhez kérhetünk segítséget a környezetünktől vagy akár leülünk és a korábbi tapasztalatainkra visszagondolva elemezhetjük, hogy milyen helyzetekben éltünk meg sikerélményeket.
Konnekt tipp:
Ha valahol hiányt érzünk, akkor is érdemes mérlegelni, főleg, ha pályaváltásban gondolkodunk. Vajon azon a területen, ahol el szeretnénk helyezkedni, szükségünk van-e egyáltalán arra a készségre, képességre, szeretnénk-e fejleszteni? Ha nem, akkor érdemes inkább arra koncentrálni, hogy az erősségeinket hogyan tudjuk kamatoztatni az új területen, vagy ha szükséges, akkor esetleg felszedünk valami új lexikális tudást.
Váltás esetén az új területen pályakezdőnek számíthatunk. Fontos, hogy ezt a helyzetet elfogadva alázattal, türelemmel és időt adva magunknak ugyanúgy gyakorlatot szerezzünk, mint az ezt megelőző munkáink során. Főként tapasztalattal, gyakorlattal lehet megszerezni a hiányzó tudást, szóval a legjobb, ha fejest ugrunk ezekbe a helyzetekbe.
Nézzünk egy gyakorlati példát: ha valaki jó szervező, akkor lehet jó projektmenedzser és jó esküvőszervező is?
Igen. A Konnekt Pályaváltó Programban is alkalmazzuk a GTS (General Transferable Skills) módszertanát. Ennek a lényege, hogy vannak általános, átvihető készségek.
Erre példa, hogyha valaki jó projektmenedzser, akkor jó a szervező készsége, hiszen jól össze tud fogni egy projektet. Aztán gondol egy nagyot, szeretne pályát módosítani, kitalálja, hogy pl. esküvőszervező lesz. Ez biztosan egy jó váltás lesz, hiszen a projekmenedzsenti képességeket, készségek, tapasztalatokat tökéletesen lehet kamatoztatni az esküvőszervezői pályán is.
Vagy jó példa, hogy azok, akik a magas épületek ablakait takarítják, nekik fontos kompetencia, hogy legyen alpinista képesítésük. Ugyanez a tudás pedig szintén fontos egy hegymászónak is, de akár egy komolyabb kalandparkban való elhelyezkedéshez is kérhetik.
Konnekt tipp:
Ha egy nagyon éles váltást szeretnék a karrierünkben, akkor érdemes listázni.
Jó, ha készítünk egy olyan listát, amiben összeszedem, hogy milyen készségeim, képességeim vannak, amiket az eddigi munkáim, tanulmányaim során magamra szedtem.
Majd egy másikat, hogy milyen területre szeretnék váltani, és oda milyen készségek szükségesek.
Ezután összevetem a két listát és megnézem, hogy hol találok párhuzamot.
Munkaerőpiaci trend, hogy sok minden elsajátítható-e „on the job”?
Abszolút. A gyakorlat által való tanulás ma már sokkal fontosabb, mint a lexikális tudás. Nyilván vannak specifikus területek, pl. a jogi területen elvárás, hogy az ember ismerje a jogszabályokat. Ehhez nyilván szükséges a szaktudás, amiről papírt is kapunk.
Viszont sok területen sokkal fontosabb az a hozzáállás, hogy nyitott a tanulásra, fejlődésre. És persze ilyenkor nem árt, ha az ember gyorsan tanul, ami talán még fontosabb, az pedig az alázat. El kell fogadni, hogy lehet, hogy az előző munkában már 5 vagy több év tapasztalattal is rendelkezett az illető, de ebben az új pozícióban még juniornak számít, ezért elölről kell kezdeni és újból végig kell menni a ranglétrán.
Ha ez mind stimmel, akkor nagyon gyorsan be tud majd illeszkedni egy teljesen új területre is.
Ha egy teljesen új területen szeretnénk kezdeni és megvannak az ehhez szükségek skillek, de tapasztalatunk még nincs, akkor mit javasolsz, hogyan tudjuk ezt a hiányt megszerezni?
A kérdést már megválaszoltam nagyjából, de fontos még hozzátenni, hogyha megvannak a szükséges skillek, akkor nem biztos, hogy a ranglétra legaljáról kell majd indulnunk, hiszen ebben az esetben sokkal gyorsabb lehet a betanulási folyamat, mint annak az esetében, aki ugyanúgy juniornak számít ezen a területen, de nincs meg hozzá a megfelelő skill set-je és tapasztalata sincs, mert mondjuk most jött ki az egyetemről.
Ha érdekes számodra a pályaváltás, akkor irány a Pályaváltó programunk oldala!
Még több tartalomért kövesd az Instagram és a Facebook oldalunkat!