Barion Pixel

Így ne fájjon a fejed az egészséged miatt

/ Kérdezz!Felelek

Te is észlelted már magadon egy olyan betegség tüneteit, amiről nemrég hallottál? Húzod-halasztod az évi látogatást a fogorvosnál, nehogy kiderüljön, hogy a felszín alatt komolyabb beavatkozást igénylő dolgok rejlenek? Ez egyáltalán nem mondható egyedi esetnek, és nem is kell rögtön rosszra gondolni, ha a te fejedben is megfordulnak ezek a gondolatok, de nem árt őket kordában tartani.

Az elmúlt években központi kérdéssé nőtte ki magát az egészségtudatosság és a kiegyensúlyozott életmód, a másik póluson pedig a koronavírus világjárvány megjelenésével a betegség vált mindennapi témává. Ez utóbbi az egyébként egészséges emberek pszichéjét is megterheli. Mi történik, amikor az egészségünkkel kapcsolatos gondolatok szélsőségessé és negatívvá válnak?

Márki Anett Neszta pszichológus, a Konnekt Tréningnap egyik előadója avat be az egészségszorongás jelenségének hátterébe, amelynek kialakulása a fent említett okok miatt egyre gyakoribbá válhat, jelentősége pedig nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi szempontból sem elhanyagolható. Neszta azt is elmondja, mit tehetünk, ha észleljük magunkon a tüneteket és tippjeit is megosztja velünk annak érdekében, hogy tudatosan álljunk egészségünkkel kapcsolatos gondolatainkhoz.

Mi az egészségszorongás?

Egészségszorongásnak hívjuk, amikor valakiben az egészségével kapcsolatos félelem, aggodalom van jelen – alapvetően egy fenntartott stresszhelyzetről van szó. Ez egy annyira gyakori a jelenség, hogy mindenkit érint, mert az egészségszorongást nem csupán klinikai szorongásra értjük. 

A tünetek között lehet, amikor valaki fokozott figyelmet fordít az egészséges életmódra, de vannak esetek, amikor épp az ellenkező tapasztalható: az egészség elhanyagolása, annak megőrzésének elkerülése, illetve ez együtt járhat az ebből fakadó következményektől való félelemmel. Az egészség elhanyagolása tehát nem jelenti azt, hogy nem alakulhat ki egészségszorongás, hiszen pont ez is kiváltó ok lehet. Előfordul, hogy annyira fél valaki attól, hogy egészségügyi gondokra derül fény, hogy épp emiatt nem jár orvoshoz, ennek következményeként pedig belső feszültség alakul ki benne, a szorongása tovább burjánzik.

„Az egészségszorongást kontinuumként kell elképzelni: van az az eset, amikor egyáltalán nem szorong az adott személy, beszélhetünk közepes mértékű szorongásról, illetve van az extrém eset, amikor konkrét szakmai segítségre is szükség van. Egyfajta átmenet, nem lehet éles határvonalakat vonni” – mondja Neszta.  

Az emberek 30-80%-ának életében legalább egyszer előjön egy közepes, vagy egy annál nagyobb mértékű egészségszorongás, a súlyosabb változatáról nagyjából az emberek 4-5%-nál beszélhetünk, de a kutatók ezt az értéket a valóságban magasabbra becsülik. Beszédes jelző, hogy ez a leggyakoribb szorongástípus.

Fontos tisztában lenni a számokkal, mert rendkívül nagy társadalmi hatása van az egészségszorongásnak, gondoljunk csak arra, hogy mennyire megterhelik az egészségügyet a folyamatosan (feleslegesen) visszajáró betegek, vagy azok a vizsgálatok, amelyeket meg lehetett volna spórolni. 

A leggyakoribb jelek

Ez a jelenség szinte bárkit érinthet, azonban vannak jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy az átlagosnál többet foglalkozik valaki az egészség kérdésével. Ezek a következők lehetnek:

  1. Először is érdemes megfigyelni, hogy milyen tartalmakat fogyaszt adott személy és mennyi ideig teszi azt – például ha valaki naponta több órát tölt a WEBBetegen, vagy a Google-ben folyton betegségeket, tüneteket keresgél, akkor az már egy intő jel lehet. 
  2. Érzékenységet mutathat az is, ha a hírekben, közösségi médiában olvasott betegségről elkezdi valaki észlelni a tüneteket, folyamatosan gyanús jeleket keres magán. 
  3. Szintén jel lehet az, ha az adott személy kételkedik az orvosa véleményében, nem bízik meg a szakemberekben, vagy például negatív lelet ellenére sem nyugszik meg, feszültség marad benne. 
  4. Előfordulhat az is, hogy valójában nincs semmilyen tünete valakinek, mégis van egyfajta félelem benne, hogy lehet beteg, esetleg ritka kórral küzd, csak nem tud róla. 
  5. Az eset súlyos, ha a fentiek időben elhúzódnak (a szakemberek általában fél éves időszakot szoktak nézni) vagy pedig a hétköznapi élet több területére is kiterjed a szorongás.

Neszta 3 tippje, hogy tudatosan, és ne szorongva álljunk az egészségügyi állapotunkhoz

  1. Mozgás: bármilyen mozgásforma, akár csak egy séta is, hatékony lehet, hiszen a sportnak kiemelkedő szerepe van a testen belüli belüli hormonális egyensúly javításában, ezáltal pedig bizonyos tünetek csökkenthetők.
  2. Tudatos tartalomfogyasztás, a közösségi média használatának limitálása: nagyon fontos, hogy ne terheljük túl magunkat egészséggel vagy betegséggel kapcsolatos információkkal, hírekkel. Figyeljünk arra, hogy milyen tartalmakat és mennyi ideig fogyasztunk, szabjunk időhatárt és limitáljuk a közösségi média használatot. 
  3. Relaxációs technikák: a fenntartott stressznek nagy szerepe van a betegségszorongás kialakulásában, így bármilyen stresszkezelési technika segíthet ennek csökkentésében. Ez lehet például mindfulness, autogén tréning vagy bármilyen módszer amit ismerünk, kedvelünk és eddig is bevált.

Ha felkeltette érdeklődésedet a téma, esetleg szeretnél néhány hasznos gyakorlatot megismerni, amelyekkel enyhíthetőek az egészséget érintő aggodalmak, negatív érzések, regisztrálj a január 30-ai Konnekt Tréningnapra. Neszta workshopját fiatal felnőtteknek ajánljuk, a jelentkezésért pedig kattints!

Petróczi Zsuzsa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük