Barion Pixel

„Valószínűleg a külvilág számára jóval hamarabb világos volt, hogy nekem ez az utam”

/ Kérdezz!Felelek

Konnekt LIVE szakmabeliek – pedagógus és óvodapedagógus

Bár kicsit patetikusan hangzik, hivatásként tekintek a szakmámra, és nem igazán tudom elképzelni, hogy mást csináljak” – mondja Varga Sára, aki pedagógusként dolgozik. Testvére, Kata, pedig egy rokonszakmában helyezkedett el, hiszen ő egy másik korosztállyal, óvodásokkal foglalkozik.

Miért lesz valakiből pedagógus, és milyen előrelépési lehetőségeket tartogatnak ezek a szakmák? Ezekre a kérdésekre voltunk kíváncsiak.

Mikor döntötted el, hogy a jelenlegi szakmádat választod, és mi vagy ki volt rád ebben hatással?

Kata, óvodapedagógus: A gimnáziumot követően, az egyetem előtt kihagytam egy évet, fél évre Franciaországba költöztem. Ezalatt az idő alatt döntöttem az óvodapedagógia mellett. Nehéz döntés volt, mivel a pedagógus szakma se társadalmilag, se anyagilag nem egy elismert, megbecsült foglalkozás. A jó érettségi, tanulmányi eredményeim pedig lehetővé tették volna, hogy más, nagyobb presztízsű és jobban megfizetett szakok felé menjek, mégsem vonzott semmi más ennyire, mint az óvodapedagógia. Valójában sok mindent szerettem, sok minden érdekelt, de úgy igazán nem tudtam, hogy mi lenne számomra a legjobb választás. Akkoriban sok gyereket szerettem volna, úgy képzeltem, hogy hamar, fiatalon anyuka leszek és azt éreztem, hogy ebben tudnék igazán kiteljesedni. Így az óvodapedagógia – a gyerekek szeretetén kívül – azért is tűnt jó választásnak, mert azt gondoltam, hogy ez sokat fog segíteni, ha majd egyszer anya leszek. Ráadásul semmilyen karrierre sem vágytam, azt gondoltam, hogy óvónőként nem fog problémát jelenteni az se, ha gyesre kell mennem, nem lesz dilemma, hogy a gyerekvállalás miatt esetleg megtörik a karrier. Nem tudtam azt se elképzelni, hogy hosszú távon, életem végéig óvónőként dolgozzam, egy múzeumpedagógiai mesterképzést szerettem volna elvégezni, amit, mire odaértem a tanulmányaimmal, megszüntettek.

Soha sem gondoltam volna, még a hosszú gyakorlat alatt sem, hogy ennyire meg fogom szeretni ezt a hivatást és ennyi motivációt, célkitűzést hoz majd magával.

Sára, pedagógus: Már az általános iskolában mondták nekem a tanáraim, néha az osztálytársaim is, hogy biztosan tanár néni lesz belőlem. Én akkor tiltakoztam a felvetés ellen, mert virágkötő szerettem volna lenni. (Egy kicsit még most is ott van ez a vágyaim között.) A középiskolában viszont elkezdtem foglalkozni nálam először csak kicsit fiatalabb diákokkal táboroztatások során, és egyre tisztábban láttam, hogy a diákokkal való foglalkozás örömöt okoz nekem. Közben nagyon jó tanári mintákkal találkoztam, és azt éreztem, hogy azt a sok jót, amit tőlük kapok, szeretném én is átadni gyerekeknek. Valószínűleg a külvilág számára jóval hamarabb világos volt, hogy nekem ez az utam, de én a végzős évemben még komoly dilemmának éltem meg a választást. A tanárság mellett a vendéglátás is foglalkoztatott, mert édesapám ezen a területen dolgozik. Végül a pedagógusképzés mellett döntöttem, és egy pillanatra sem bántam meg azóta sem.

Kiknek ajánlanád a szakmádat?

Kata, óvodapedagógus: Mindenképpen szükséges a szakmához a gyerekek szeretete, az elhivatottság. Nagyon sok nehézséggel jár egy ilyen pálya, nap mint nap adódnak nehéz helyzetek, konfliktusok. Ráadásul a sok adminisztratív, papírmunka és a rendszeres készülések miatt gyakran még otthon is sokat kell dolgozni. Mindezt a munkát pedig abszolút nem fizetik meg, ezért kívülről nézve egyáltalán nem egy észszerű döntés az óvodapedagógiát választani. Ezért elengedhetetlen a szakmai elhivatottság, a gyerekek szeretete, mert ezek segítenek a nehéz helyzetekben továbblendülni. A sok kihívásért cserébe viszont, kézzelfogható a munka eredménye, nagyon jó látni, ahogy a gyerekek hónapról-hónapra, évről-évre fejlődnek, s ebben neked is szereped van, te is sok esetben nagy mértékben hozzájárulsz. A gyermekek szeretete, a mérhetetlen kíváncsiságuk, tudásvágyuk, a gyerekszájak, az időnként meglepő kérdéseik mind-mind további motivációk. 

A munkánk nagyon szerteágazó és sokszínű, ezért nehéz egy-két képességet kiemelni. A kreativitás, ének-zenei képességek, szervezőképesség, következetesség, rugalmasság, nyitottság, jó kommunikációs képességek, konfliktusmegoldó képesség mind nagyon fontosak és a listát még lehetne folytatni. Viszont néhány képesség hiánya még nem szabad, hogy elijesszen bárkit is, a többségükben sokat lehet formálódni, fejlődni.

Sára, pedagógus: Szerintem akkor érdemes ezt a pályát választani, ha a gyerekekkel való közös munka örömöt okoz. Én úgy gondolom, hogy fontosabb ez a rész, mint a tanított szak iránti érdeklődés. Általános iskolában sokkal jobban előtérbe kerül a nevelő-segítő szerep. Középiskolában már nagyon komoly szaktárgyi munka is végezhető, de akkor is fontosabbnak gondolom a gyerekek útjának, felnövésének kísérését. Fontos még a türelem, az együttérzés képessége is.

Hol látod a fejlődési lehetőséget a szakmádban, milyen előrelépési lehetőségek, irányok vannak?

Kata, óvodapedagógus: Az óvodában számos képességet fejlesztünk, hetente hat különböző tevékenységet tartunk. Egyházi intézményekben pedig, ahol én is dolgoztam, dolgozom, a hitélet is egy központi elem. Minden területen, a hat különböző tevékenységen belül, a különböző képességfejlesztések terén és a mi esetünkben a hitélet terén is rengeteget lehet tanulni. Igazán sok hosszabb-rövidebb továbbképzés ad lehetőséget arra, hogy tanuljunk, bővítsük tudásunkat, ismereteinket annak érdekében, hogy minél tudatosabban, szakszerűbben tudjuk fejleszteni, segíteni a gyermekeket. Továbbá a ma már nagy szerepet kapó zöld életmód vagy a modern technika mindennapi használata is olyan területek, amik egyre több óvodában megjelennek és új kihívások, módszerek kialakítását, bevitelét jelentik az óvodákba. Ezen kívül egyéb továbblépési lehetőségek is bőven adódnak, akár intézményvezetőként, oktatásszervezőként, esetleg fejlesztő pedagógusként. 

Sára, pedagógus: A pedagógus szakmára szerintem nehéz a klasszikus értelemben vett karrierlehetőségként tekinteni. Válhat persze valaki munkaközösség vagy munkacsoport vezetőjévé, igazgatóvá, de nincsen igazán olyan előmeneteli rendszer, mint a versenyszférában. Fejlődési lehetőség viszont mindig van, új módszereket mindig lehet tanulni akár kollégáktól is, különböző képzéseket folyamatosan el lehet végezni. Tágítható a nézőpontunk, új területeket is meg lehet ismerni, más szakot is el lehet végezni. A gyerekekkel való munkával kapcsolatos önreflexió is fejlődési lehetőséget ad, hiszen mindig lehet tanulni abból, hogy oldottunk meg diákokkal való konfliktust, hogyan nyújtottunk segítséget nekik, a megtartott óráink után elgondolkodhatunk újra és újra, milyen módszerekkel lehetne jobban csinálni, amit csinálunk. 


Varga Kata óvodapedagógus. 2016-ban diplomázott a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karán, 2018-ban pedig református hittanoktatói diplomát is szerzett. Jelenleg a Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvodában dolgozik.

Varga Sára pedagógus. BA diplomáját történelem és kommunikáció- és médiatudomány szakokon végezte, MA képesítése szerint pedig történelemtanár, valamint család- és gyermekvédőtanár. Az egyetem után egy továbbképzésen etikatanári képesítést is szerzett. 2018 óta tanít a budapesti Eötvös József Gimnáziumban.

Ha szívesen kérdeznél Katától vagy Sárától, akkor csatlakozz január 22-én a Konnekt LIVE-ra!

A több mint 50 szakmán kívül interaktív workshopok, és izgalmas beszélgetések várnak: jön például Porkoláb Eszter, a Hester’s Life tulajdonosa, a Mélylevegő Projekt vagy a HighVibes, Magyarország első zero waste rendezvényszervezője.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük