Bernhardt Hanna egyszerre két kihívásokkal teli élményt maxolt ki: gap year-t tartott és külföldre költözött. Az alábbi sorokkal emlékezett vissza élete egyik nagy kalandjára.
„Hanna vagyok, 25 éves újdonsült boldog feleség (hú, de furcsa kimondani). Budapesten élek, a hétköznapjaimat a munkahelyemen, a hétvégéimet többnyire az egyetemen, emellett pihenéssel és a jövőmről való elmélkedéssel töltöm.
Elmélkedő típus vagyok és nem volt ez másképp 5-6 évvel ezelőtt sem, amikor első éves szociológus hallgatóként egy ’gap year’ mellett döntöttem. Nem találtam a helyem. Rutinból keltem fel reggel, késtem el az első óráról, ábrándoztam az előadásokon messzi-messzi tengerpartokról, készültem fel lelkesedés nélkül a vizsgákra és bámultam a Dunát a Fővám térről hazafelé. Ezeket a napokat meg szerettem volna tölteni színekkel, kíváncsisággal, örömmel, törekvéssel, álmokkal, élményekkel, kalandokkal, ötletekkel és önismerettel.
Nem menekülni akartam, hanem közeledni saját magamhoz. Tudtam, hogy külföldre szeretnék menni: világot látni, nyelvet tanulni, új embereket, kultúrát megismerni. Egy kicsit kilépni a komfortzónámból. Abban biztos voltam, hogy tankönyvet, tantermet és Neptunt ebben az évben nem szeretnék közelről látni, így az Erasmus adta lehetőségeket én kilőttem.
Elkezdtem a mediterrán országokban önkéntes lehetőség után keresni. Egy délután néhány csalódás után szomorkodtam a szobámban, mikor nagybátyám feleségétől kaptam egy telefonhívást: volt kolléganőjének a lánya Hollandiában várja holland férjével első kislányát és au pairt keres. Nem Spanyolország, és nem farmon való önkéntesség, hanem Hollandia, újszülött csecsemő és egy kis pénzkeresés.
A tervezgetés időszakát nagyon pozitívan éltem meg. Ilyenkor az ember álmodozik és határtalanul, minden valósággá válhat. Ez egy csodálatos dolog. Számomra inkább örömteli várakozásról szólt, mint félelmekről. Azután eljött az utazás előtti néhány nap… az utazás előtti nap… és az utazás napja. Ekkor addig nem látható mértéket ölt a szorongás és a családod iránti végtelen szeretet. Ekkor újra anyukád kislánya vagy, az ölébe bújnál és sosem engednéd el. De erőt veszel magadon, mert valahol felnőtt nő vagy, és mert tudod, hogy csodálatos évben lesz részed. Így is történik.
Töltöttem már egyedül külföldön rövidebb és hosszabb időt is, így szerencsére volt elképzelésem arról, hogy miket kell mindenképpen beszerezni, hogy ne felejtsek el valamit, hogyan pakoljak a bőröndömbe, mit vegyek fel az utazás napján, mit vigyek fel a gépre stb.
(Kényelmes ruhában utazz, sportcipőben, dzsekivel a kezedben, hogy ne a helyet foglalja a bőröndben. Inkább érkezz korábban és várj többet, mintsem rohanni kelljen, mert már név szerint hívnak a boarding-nál. Ha van nálad üres üveg, megtöltheted vízzel az átvilágítások után. Ne aggódj, mindig van egy szimpatikus és kedves illető, aki segít, ha kérdésed van. Meg fogod tudni értetni magad angolul – vagy bármely más nyelven – a legegyszerűbb szavakkal is!)
Irány Utrecht!
Hollandia. Első látogatásom, és már a repülőről beleszerettem a csatornákba, zöld mezőkbe, tengerpartba. Színes virágokkal szegélyezett mesebeli házikók, szélmalmok, több emeletes biciklitárolók.
Bicikli… A járgány, ami sose hagy cserben. Télen-nyáron, esőben, hóban, sárban, szélben, napsütésben, papucsban, hótaposóban, tűsarkúban, miniszoknyában egyaránt az alapvető közlekedési eszköz.
Modern, emeletes vonatok, büfé a legapróbb falvak állomásán is, hogy sose maradj éhen. Bejárhatod az egész országot, hiszen a jó közlekedésnek és az ország méretének hála, könnyen eljuthatsz A pontból B-be. Bárhonnan indulsz is, két óra sem telik bele, s már a tengerparton koktélozhatsz vagy egy amszterdami múzeumban bolyonghatsz.
Kedves, segítőkész és életvidám emberek, bárkihez fordulhatsz, ha kérdésed van, hiszen mindenki beszél angolul.
Jól szervezett és gördülékeny ügyintézés, akár bankba, akár orvoshoz, akár egy hivatalba mész.
Egmond aan Zee tengerparti falu egy gyönyörű nyári napon
Azzal az elképzeléssel vágtam neki az évnek, hogy megtanulok hollandul. Az au pair ügynökségnek köszönhetően beiratkozhattam egy alap holland tanfolyamra is, amit nagyon élveztem és remek lehetőség volt baráti kapcsolatok kialakítására is. A falunkban élt egy kedves, idősebb házaspár, akik végtelen támogatással és szeretettel fordultak hozzám az első találkozástól kezdve, tőlük tanultam rengeteget hollandul is. Ezen kívül egy évet eltöltve egy országban, akarva akaratlanul ragadt rám a beszélt nyelvből. Ezeknek ellenére viszont sajnos csak egy alapszintű hollandtudást sikerült elsajátítanom, amit hazatérésem után bántam meg igazán. A családomban, ami a legeslegjobb család volt, akikhez csak sodorhatott az élet, három nyelven, hollandul, magyarul és angolul folytak a hétköznapok. Számomra az elején az angol is kihívást jelentett, így ebbe fektettem több energiát. Azóta, amikor a budapesti utcákon holland szavakat hallok, nagyot dobban a szívem.
Nagyon szerettem a kinti életem, szerettem ott lenni. Megfordult a fejemben, hogy tovább maradok mint egy év, talán könnyebb is lett volna. De úgy éreztem, nem halogathatom tovább a jövőmről szóló döntéseimet. Eldöntöttem, hogy befejezem az egyetemet, mert a szociológia után sok lehetőség nyílhat meg előttem. Érdekes volt azt tapasztalni, hogy bár visszatérve az egyetemre egy egymással már összeszokott közösségbe kerültem be idegenként, sokkal magabiztosabbnak éreztem magam, mint azelőtt.
Ilyen érzés Amszterdam közepén egy hajón koccintani a barátaiddal
Én sokat küszködtem a pályaválasztással, bizonytalan voltam, és zavart, hogy nincs egyértelmű célom. Számomra a pályaválasztás nem egy egyetemi szak melletti egyszeri döntést jelent a gimnáziumban. Sokkal inkább egy folyamat, melynek nélkülözhetetlen alapja az önismeret. Én ebben akartam erősödni a hollandiai évem alatt.
Mit jelent egy év au pairként külföldön?
Családtaggá válni egy egészen addig ismeretlen családban. Érezni az elfogadást és szeretetet. Sajátodként szeretni a gyereket, akire vigyázol. Idegen nyelven gondolkodni. Idegen nyelven kimondani azt, amit magyarul is nehéz. Otthon lenni az idegenben. Tervezni. Megoldást találni. Időleges vagy életre szóló barátságok, kapcsolatok születése. Beszélgetés a világ különböző tájairól és kultúráiból érkező, különböző nézeteket valló emberekkel. Izgalmasabbnál izgalmasabb, a turisták által nem ismert helyek felfedezése. Helyi ételek kóstolása. Utazás. Magamra utalva lenni. Magammal lenni. Megismerni önmagam. Bízni önmagamban. Feltenni kérdéseket, meglátni a hiányosságaimat, felismerni képességeimet és élvezni mindezt.
Amit ez az év adott nekem, az az, aki én most vagyok, és akivé formálódom.”
Hanna tippjei azoknak, akik Hollandiába készülnek
Biciklizz, amennyit csak tudsz!
Bérelj a barátaiddal egy hajót Amszterdamban!
Fürödj a tengerben, amint kisüt a nap!
Kíváncsi vagy, mit kell tudnod, ha külföldi egyetemre készülsz? Olvass tovább!
Olvasd el Varga Eszti sztoriját is, aki a Virginia Tech űrmérnök szakán tanul!