A szervezők szemszögéből: a jó önkéntes közösség képlete

/ Kérdezz!Felelek, KonnektLife

Az előző blogposztjainkban azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy miért szeretnek a konnektesek önkénteskedni és hogy mit is jelent a Konnekthez tartozni. A szuper közösség szinte mindannyiuktól egyöntetű válaszként hangzott el, így most egy másik perspektívából jártunk annak utána Kis Ferenccel, a Mentorprogramot koordináló csapat egyik tagjával és Pap Henrikkel, az egyesület egyik vezetőjével, hogy milyen tudatos munka rejlik az összetartó csapat mögött. Kundrák Bella interjúja.


Közösség a kezdetektől

Pap Henrik„Sokszor halljuk azoktól, akik mentornak jelentkeznek hozzánk, hogy a tenni akaráson kívül az motiválja őket, hogy egy jó közösségnek látszunk, ahová ők is tartozni szeretnének” – erősíti meg rögtön az eddigieket a nézőpontjából Henrik.

A Konnekt mentorai számára már az első pillanatban elkezdődik a közösséggé válás, hiszen a kiválasztás is egy csoportos interjú keretén belül zajlik. Nincs máshogy ez a diákok esetében sem, akik az első konnektes napjukon – azaz a Nyitókonferencián – egy csoportos, interaktív, kincskereső programon vesznek részt.

A közösségi szellem kialakulásához járulnak hozzá a diák-mentor csapattalálkozók, vagy az a segítő kapcsolat, amikor a mentorok egymástól kérnek tanácsot, ha egy diáknál olyan elakadást érzékelnek, aminek megoldásához szeretnének más kompetenciát is bevonni. 

„Aki érez magában elköteleződést, minimum két évet eltölt a Konnektben” – válaszol arra a kérdésre Henrik, hogy milyen hosszan tartanak ki a mentorok, szervezők. Talán nem túlzás azt mondani, hogy egy mai fiatal életében két év elég hosszú távú elköteleződésnek számít. 

Akik mentorként dolgoztak, szervezőként folytathatják a munkát – például a kommunikációs csapatban, LIVE szervezőként vagy a Nagykövet programban -, így szerezhetnek tapasztalatot különböző területeken. (Most már az is lehet szervező, aki nem végzett eddig konnektes munkát.) De miért is fontos, hogy egy ember többféle funkcióban is kipróbálhatja magát?

Motiváció mint megtartó erő

Henrik úgy gondolja, hogy a feladatokhoz való hozzáállás dinamikája hasonló egy munkahelyhez: akkor marad az ember egy helyen sokáig, ha változatos, kihívást igénylő feladatai vannak és emellé még jó közösség is társul. 

„A Konnektben dolgozókra nem önkéntesként tekintek, hanem mint olyan emberekre, akik jó szakemberek, és akik az életük más területén is profin csinálják a dolgukat, ezt pedig a szervezetbe is behozzák.”

A vezetők az egész egyesületi tervezésbe, a projektek indításába megpróbálnak minél több embert bevonni, ami bár sok energiával jár, de hosszú távon kifizetődő, hiszen ezáltal mindenki kicsit sajátjának érzi az adott projektet.

„Figyelmet kell fordítani a szervezetben dolgozók egyéni motivációjára és arra is, hogy mihez van kedvük, mit csinálnak szívesen. Az utópisztikus kép az, hogy a csapaton belül mindenki olyan feladatot csinál, amit akar, de már az is sokat számít, ha kikéred a csapattagok véleményét és próbálod implementálni azt.”

A közösség, ahol önmagad lehetsz

Kis FerencÉs nem csak szakmai feladatokban találhatják meg a résztvevők a hozzájuk testhezálló feladatokat. 

“Ez egy olyan közeg, ahol megmutathatod és őszintén kifejezheted magadat. Ez igaz abban a helyzetben is, ha valamelyik diáknak bizonytalansága van, hiszen tudja, hogy bátran fordulhat a többiekhez, mert nincs rossz kérdés, sőt, lehet hibázni is. De megfigyelhető akkor is, ha visszajelzésekről van szó, amit a diákok és a mentorok is kölcsönösen adnak egymásnak” – mondja Fecó.  

Fecót szintén maga a közösség szippantotta be, már akkor, amikor még mentorként dolgozott az egyesületben, „sok olyan embert ismertem meg, akikkel órákon át tudok beszélgetni és nem volt kérdés, hogy szervezőként is kipróbálom magamat, hiszen az elköteleződés mellett kihívást láttam a feladatban.” 

Élet a Konnekten túl

A kialakult kapcsolatokat azután is ápolni kell, amikor az önkéntesek már nem vesznek részt aktívan a szervezet életében. Az alumni tagokkal nem csak egy Facebook csoporton keresztül, hanem évi 1-2 közösségi esemény során is fenntartja a Konnekt a kapcsolatot. “Sokszor tapasztalhatjuk, hogy szakmai munkával segítenek a volt tagok, tudunk hozzájuk tanácsért fordulni, de amikor az 1%-ról beszéltünk velük, a konnektes kapocstól nem kellett erősebb indok a felajánláshoz.” – összegzi Henrik.

Egyébként te felajánlottad már adód 1%-át? Idén május 20-áig teheted meg, útmutatónkért kattints a linkre! Ha pedig megjött a kedved ahhoz, hogy csatlakozz hozzánk, figyeld a weboldalunkat, Facebook, illetve Instagram oldalunkat, mert hamarosan tagfelvételt hirdetünk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük